2008. december 30., kedd

"Ha egy szép napon majd nagyon visszavágyol a bolygódra, segíthetek rajtad. Mert én... "


Álnok kígyó
Állarc mögött,
Titokban les,
Csöpp kis herceg,
Tudom nem látsz
Nem is ismersz
Segítséged mégis
Én vagyok,mert tudom
Rózsád merre bújt el
Búrát érted dobta el

Siess kicsi!


Rózsád hervad,
Egyre hervad
Gyere hát,megharaplak,
Repülj hozzá,
Elszaladhatsz
Szegény rózsád
Téged sirat
Megfagy ott
A nagy ég alatt
Kémlel,figyel
Hátha mész már
De szemedtől
Nem is látsz rá



" - Bizony, nagyon értelmetlen voltam én akkor! A tetteiből kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. Sosem lett volna szabad megszöknöm! Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése